KÖZSZÖV interjú Erdős Norberttel, a novemberben kinevezett élelmiszerláncért felelős államtitkárral

supermarket, stalls, coolers

Eddigi pályafutása során milyen, az élelmiszerlánchoz és biztonsághoz köthető területeken dolgozott, jelenlegi pozíciójában mik a legfontosabb céljai?

November 1-jétől az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkári pozícióját töltöm be, jelenleg a kollégáimmal azon dolgozunk, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű, biztonságos hazai termékek kerüljenek.

Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az élelmiszerlánc biztonságát, egészségünket csak együtt tudjuk megvédeni, ehhez felelős vállalkozói magatartás és a tudatos vásárlás is szükséges. Az államtitkársághoz tartozó hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a lakosság részéről a legnagyobb köztiszteletnek örvendő hivatalok egyike. Azon munkálkodunk, hogy ez a jövőben is így legyen. Emellett úgy vélem, hogy nagy káosz van a hazai tanúsítványok és a védjegyek piacán, amin az elkövetkezendő időszakban mindenképpen szeretnék változtatni. Félreértés ne essék, nem magát a védjegy ágazatot szeretnénk megreformálni, erre nincs hatáskörünk; ehelyett olyan hazai, jó minőségű, biztonságos élelmiszereket jelölő védjegyrendszer életre hívását tűztem ki célul, ami a vásárlók felé hiteles és hatósági garanciát biztosít. Ez a munka a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer elindításával kezdetét vette.

Nagy örömömre szolgál, követve a sajtóban eddig megjelent híreket, hogy fontosnak tartja a kapcsolattartást a szakmai civil szervezettekkel, kérdésünk erre épül. Van-e lehetőség arra, hogy januárban elnökségünk néhány tagjával személyesen is találkozzon és megbeszéljük együttműködésünk részleteit?

Természetesen, várom önöket szeretettel.

Véleménye szerint a közétkeztetésben egyre növekvő arányban megjelenő úgynevezett „helyettesítő termékek” kiszorítására milyen lehetőségek, megoldások vannak?

A jogszabályi definíció szerint élelmiszernek tekintünk mindent, amit emberi fogyasztásra szánnak, illetve amit emberek fogyasztanak el. A „helyettesítő termékre” viszont nincs egyértelmű jogi passzus, de alapvetően ezek is megfelelnek az élelmiszer fogalmának, így használatuk hatósági eszközökkel jelenleg nem tiltható.

E téren épp ezért nagyon fontos az edukáció, a tudásmegosztás. Nem szabad ugyanis megfeledkezni a közétkeztetési szolgáltatást végző vállalkozások felelősségéről sem, hiszen ők szerzik be és állítják étrendbe a „helyettesítő termékeket”. Az ő meggyőzésük, „szemléletformálásuk” révén lehet a leghatékonyabban változást elérni. Konferenciákon, közétkeztetők rendezvényein meghívott előadóként a Nébih képviselői a múltban is és jelenleg is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy felhívják a figyelmet a minőségi alapanyagok, a hazai, a helyi termékek használatára. Fontosnak tartjuk az élelmezésben dolgozók alapanyag ismereteinek bővítését is.

Természetesen minden egyéb eszközt, lehetőséget is megvizsgálunk, amely a „helyettesítő termékek” arányának minimálisra csökkentését eredményezheti.

A Nébih a közétkeztető létesítmények minősítése, (Minőségvezérelt Közétkeztetés Program) egytől-ötig terjedő osztályozása során mérhető előnyben részesíti a helyi terméket, alapanyagokat felhasználókat.

A hatósági ellenőrzés részeként figyelik a fogyasztók megfelelő tájékoztatását is. A vállalkozások ugyanis kötelesek korrektül felvilágosítani a fogyasztót arról, ha az étel nem tejföllel, hanem frissföllel készült vagy sajt helyett pizzafeltét van az adott ételen.

Miként látja, hogyan alakul a hazai élelmiszerek felhasználása és a rövid ellátási lánc, különösen a közétkeztetésben, és e téren még milyen fejlesztésre és változtatásokra van szükség?

Egy idén készített friss felmérés szerint a közétkeztetésben felhasznált hazai alapanyagok aránya eléri az 50 százalékot. Ezen az arányon még lehet javítani a konyhák ösztönzésével, a fentiekben már említett programmal. A Nébih már évekkel ezelőtt is vizsgálta a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy a nagy szolgáltató láncok, „élelmiszer-gyárként” működő, a maximális költséghatékonyságra fókuszáló óriás konyhák (napi több ezer adagos termelés) helyett a helyi kis konyhák visszaállítása sokat javítana az ételek minőségén.

A nagy konyhaüzemek, országos hálózatok esetében nem érvényesül minden esetben a rövid ellátási lánc, a központi árubeszerzéskor nem szempont a helyi termékek beszerzése. Helyi, kis konyhákat az adagszámuk szempontjából is könnyebb ellátni megfelelő mennyiségű helyi termékkel, így a rövid ellátási lánc esetükben könnyebben megvalósul. A központosított nagykonyhákon megfőzött több ezer adag „sablonos” étel szállítása is nagy területeket fed le (tálalókonyhák távol vannak), ezzel is növelve az ellátási lánc hosszát és rontva a fogyasztó elé tálalt készétel minőségét.

Tervezik-e az élelmiszerlánc hatósági felügyelet megváltoztatását, különösen a közétkeztetés területén?

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek (Nébih, megyei kormányhivatalok, járási hivatalok) lefedik, felügyeletük alatt tartják a területet. Nyilván, az ellenőrzési kapacitás mindig lehetne több, ugyanakkor igazi, hosszú távú eredményt nem a hatósági felügyelet fokozásával, hanem a már említett szemléletváltással lehet elérni.

Épp ezért a hatósági ellenőrzések mellett fontos szerepe van a közétkeztetés területén a Nébih által már több éve bevezetett, a korábban már említett kötelező minősítési rendszernek, a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programnak. Örömmel mondhatom, hogy a program során már ismételt, többszöri minősítésen átesett konyhák esetében javuló tendenciát tapasztalunk. A program célja a fejlődésre ösztönzés, a jeles és a jó minősítések eredményét folyamatosan nyilvánosságra hozzuk a Nébih holnapján. Az ennél rosszabb eredményt elérő üzemeltetőtől intézkedési tervet kérünk a hibajavításokról és a fejlesztésekről. Ha ezt nem készíti el határidőre, akkor a „fejlesztés alatt, jobb minősítésre pályázik” megjelölés helyett a Nébih közzéteszi a minősítés valós eredményét. Ez a felület egyébként mind a szülőknek, mind az önkormányzatoknak fontos információforrás. Utóbbiaknak szerződéskötés előtt kifejezetten hasznos tájékozódniuk az oldalon, hogy lássák, mennyire felkészült főzőkonyhával szeretnének megállapodni.

A közeljövőben tervezik-e ezt a területet érintő rendeletek, szabályozások kidolgozását, ha igen, miről, és ebbe a munkába tervezik-e bevonni Szövetségünket?

A közétkeztetés ágazata is folyamatosan változik, fejlődik, amit mi is figyelemmel követünk. Több ágazati jogszabály is kidolgozás alatt áll, amelyekről természetesen, amint lehet, tájékoztatjuk majd az érintettetek és a közvéleményt is. A Nébih és a civil szervezetek kapcsolata harmonikus, az évek alatt jó munkakapcsolat alakult ki, így, ahogy eddig, úgy a jövőben is számítunk a civil szervezetek munkájára és javaslataira.

Miként járul hozzá a közelmúltban bevezetett védjegy (KMÉ) rendszer az élelmiszer-biztonsághoz és élelmiszer-minőséghez? Egy átlagos vidéki közétkeztetési konyha vezetőjének mit kell tudnia a hazai élelmiszer védjegyekről, hol keresse? Várhatóan milyen termékkörök kerülnek a KMÉ rendszerbe, és megjelenik-e a nagy kiszerelésű, közétkeztetésben felhasználásra kerülő termékek esetében?

Ahogyan a védjegyeknek, így a Kiváló Minőségű Élelmiszer tanúsító védjegyrendszernek is célja, hogy segítse a vásárlókat a döntésben és közben növelje a fogyasztói tudatosságot. A KMÉ-védjegyrendszer azért jött létre, hogy kiemelje a kiváló minőségű termékeket a kínálatból, hogy a vásárlók a védjegyes termékek által olyan terméket kapjanak, amelynek előállítása fokozottan ellenőrzött és valóban jobb minőségű. Pont emiatt is áll az Agrárminisztérium a Nébih neve által fémjelzett védjegyrendszer mellett. A védjegyrendszernek két fokozata van: az alap fokozatára a fogyasztói tejjel, a natúr joghurttal, a kefirrel, a vajjal, a tehéntúróval, a tejföllel, a tejszínnel és a trappista sajttal lehetett pályázni, az arany fokozat esetében pedig a tejföl és a tehéntúró termékkategóriák termékmustrája zajlott le. 2021-től már a friss húsok és hústermékek előtt nyílik meg a lehetőség.

Ez a védjegyrendszer a vásárlókat és az ipart egyaránt hivatott szolgálni. Mindkettő érdeke, hogy a védjegyrendszert mihamarabb minél több termékkörre és szektorra kiterjesszük. Mindenkinek, aki érdeklődik a védjegyrendszer iránt, javasoljuk, hogy kövesse figyelemmel a kme.hu honlapot, a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer hivatalos weboldalát, ahol a védjegyrendszer legfontosabb tudnivalói és aktualitásai mellett a védjegyes termékek is megtekinthetők.

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on email
Email
Scroll to Top
X